Felállok, mert ez vagyok én. Ha el esek, igyekszem mindig talpra állni. Legalábbis legtöbbször. A szerdai sokk után úgy döntöttem, folytatom. Egyszer talán elérem a célom.

Az előírt kalória mennyiséget lecsökkentettem kb. egyharmaddal. Egészen jól el vagyok ennyivel is.

Hogy érzem magam? Jól. Most nem érzem magam idegesnek, feszültnek, igazából nincsenek kajafóbiáim. A négy évvel ezelőtti fogyókúra próbálkozásomnál sokszor voltam feszült, ideges. Állandóan éhes voltam, szinte a szédülésig. Nehéz volt, bár bírtam, csak eredményem nem volt.

Ha éhes vagyok, ami általában délután szokott előfordulni, megeszem egy almát, vagy egy mandarint. Valószínű át kell térnem másfajta almára, most Goldent kaptam a boltban, de rettenetesen édes. Ez nekem sok. Akkor is sok lenne, ha nem diétáznék. Megpróbálok másfajtát venni, talán az még ízleni is fog. Gyümölcsök közül nem tartozik kedvenceim közé az alma. Jobban szeretem a mandarint, szőlőt, khakit. Az egy szem gyümölccsel ki bírom este 5-6 óráig, akkor vacsorázom.

Ma büszek vagyok magamra. Nagyon szeretem a pattogatott kukoricát, de abból is a sósat. Vacsira beírtam magamnak, a kalória mennyiségbe is bőven belefért. Azután gondolkodtam. Megnéztem mennyi kalóriát tesz ki a pattogatott kukorica, és mennyit a saláta natúr joghurttal. A saláta-joghurt párosítás győzött. Hurrá. Remélem kifizetődik.