Régen mértem magam, ugyanis nem igazán mertem rá állni. Már gondolkodtam azon, hogy a régi, hagyományos mérlegen kellene megnézni a súlyomat, mert az 2-3 kg-al kevesebbet mutat, mint a valós súlyom. Ezzel alaposan be csapnám magam, de az önbizalmamnak lehet, jót tenne - míg rá nem állok a pontosan mérő digitális mérlegre.

Végül is a digitális mérlegre álltam rá, 74 kg-ot mutatott. Havi súlycsökkenésem átlaga csak 1,33 kg, de most ez nem zavar - annyira. 

Jelenleg sok zöldséget, salátát eszem, néha már attól tartok, hogy ha találkozok egy nyuszival, megver, mert megeszem előle a salátát. Na és annyi joghurtot, tejet soha nem ettem, mint most. Bepótolom az összes tejtermék-mennyiséget, amit az elmúlt sok év alatt elmulasztottam. Persze, még ha szeretném is, akkor jobb lenne. Megeszem, de el vagyok nélküle.

Annak idején, amikor első gyermekemet megszültem, elkezdtem fogyókúrázni, hogy vissza nyerjem "lánykori" súlyomat, találtam egy fogyókúrás tea fajtát, már nem emlékszem mi volt a neve, még a márkájára sem emlékszem, bár abban az időben még nem volt sok márka forgalomba. Nagyon jó volt, ezt még tetéztem a csökkentett ételmennyiséggel és ha napközben éhes voltam, mindig ittam egy nagy pohár tejet. Sikerült is gyorsan lefogynom mind a 10-12 kg-ot, amit felszedtem a terhesség alatt. Akkor még hamar ment a fogyás, fiatal voltam. Sajnos, idősebb korban már minden nehezen megy. Nem csak a mozgás, a fogyás is. Ez van. Lehet mondani, a korral jár, de a súlytöbbletet magamnak köszönhetem. 

Már akkor észbe kellett volna kapnom, amikor csak kevéssel mutatott többet a mérleg. Akkor oda kellett volna figyelnem, hogy mit és mennyit eszem. Igazából nem is figyeltem rá, dolgoztam, nagyon sokat túlóráztam, az étkezésem is összevissza történt. Volt, hogy szinte egész nap nem ettem, csak amikor haza értem, akkor jöttem rá, hogy éhes vagyok és persze lefekvés előtt nem szerencsés sokat enni. Most már mindegy, vissza nem tudok menni az időben, most kell megküzdenem az akkori figyelmetlenségemmel, butaságommal.